A lazialita.it tette közzé a Sodalizio kiáltványát, ami a csapat kétségbeejtő teljesítményét látva született meg. Minden szava tanulságos:
A Lazio számunkra mindig is ugyanolyan volt: lehetett az 1970-es évek fénykora, az 1990-es évek végének párját ritkító időszaka, vagy a Serie B poros középmezőnye, nekünk nem csak egy csapat volt, aminek szurkoltunk vasárnaponként. A Lazio állandó társa volt életünknek, a szenvedély a klub iránt intenzíven élt bennünk.
Most pedig csak ránézünk a Laziora, és egyszerűen nem ismerjük fel. Valami megváltozott az elmúlt években, többé már semmi sem ugyanolyan. A Lazio elnöke, aki ezt a helyzetet előidézte. Bombasztikus igéretekkel érkezett, de ebből mára csak az maradt, hogy semmi másnak nem tekinti a klubot, mint egy üzleti vállalkozásnak, aminek az egyedüli értéke az, hogy mennyi jövedelmet és nyereséget termel. Azért fogant meg ez a kis írás, lazialék, hogy talán ha összefogunk, akkor valami változhat, bármilyen reménytelen most a helyzet.
Lazialék, mi augusztusban, amikor a szezon remekül indult, akkor is azt mondtuk, nagyon meggyengült a csapat, és ez a tény egyre fájóbb és veszélyesebb. A csapat eredményeit, és kilátástalan játékát látva a legnagyobb félelmeink materializálódnak bennünk. Amennyiben a Lazio nem hajtja végre a tervezett és szükséges erősítéseket januárban, akkor a mi szeretett klubunk olyan sorsra juthat a bajnokság végén, amire gondolni sem merünk.
A lazialéknak immár kevés köze van a csapat labdarúgóihoz, és a játékosok között is kevés, akinek identitása a klubhoz kötődik. A középpontban nem az együttes megerősítése szerepel, hanem a stadion kérdés, a marketing, de nem ezek a legfontosabbak. Mi kitartunk a csapat mellett, de sajnos sok laziale lemorzsolódott az utóbbi évek során. Nekik üzenjük, térjetek vissza, mert nem az az igazság, amit az elnöktől látsz, vagy amit a média sugároz, hanem a csapatunk küzdelme, és a remény, amit soha nem adunk fel! Hívunk minden lazialét a csapat mellé, akit becsaptak az igéretekkel, vagy undorodott attól, ahogy az elnök intézte a csapat ügyeit. "Én vagyok a megmentő, én parancsolok, azt csinálok, ami nekem tetszik!" Ez az elnök... Mi, akik egy majdnem 110 éves klub szurkolói vagyunk, több tiszteletet érdemelünk!
Újra fedezze fel magában mindenki a lazialét!
Associazione Sodalizio Biancoceleste – Tribuna Tevere
